Archaikus kor (kr. e. 3000)
Az archaikus kor még a kőkorszak idején létezett. A Nílus völgye mentén öntözéses földművelés folytattak, ami nagyon jövedelmező volt, tekintve, hogy a Nílus minden évben kiáradt, termékeny vízzel árasztva el a növényeket. Két nagy államalakulat létezett: Alsó-és Felső Egyiptom. Kr. e. 2900 körül Hór-Aha (vagyis Hórusz Harcosa) katonai úton egyesítette őket, és ezután Meninek nevezte magát, ami tartósságot, szilárdságot jelent. Ilyenkor kezdett kialakulni a művészet, a vallás és a hieroglifák. Többistenhitű vallást alakítottak ki, és legtöbbször a falra festettek, minél nagyobb felületekre. Nagyon járatosak voltak az orvosi ismeretekben.
Óbirodalom (kr. e. 2700-2200)
Az Óbirodalom idején kezdett kialakulni a társadalmi rend (fent). A társadalom élén a despotikus hatalmú fáraó állt, akiről úgy hitték, hogy félisten, és fáraó-jóistennek is nevezték. A legnagyobb réteg a közrendű szabadokból állt. A halott fáraókat piramisokba temették, ahol számtalan kamra állt, benne az uralkodó testét őrző szarkofággal és minden tulajdonával. Ezeket az óriási építményeket 2 tonnás kőtömbökből építették. A legnagyobb piramis Kheopszé volt, de Khefrén és Mükeniosz is hatalmasat építettek. A szfinx Gízában áll, Kheopsz piramisa előtt; egyesek szerint a piramisokat őrzi. Ebben a korban terjedt el a mummifikálás, főleg gazdag embereket, a fáraót és állatokat "raktároztak el".
Középbirodalom (kr. e. 2000-1800)
Ebben az időszakban az Amon-papság egyre nagyobb hatalomra tett szert; a fáraó despotikus hatalma is kezdett háttérbe szorulni. Új központ jött létre: Théba, ami az Amon-papság fontos helye volt. Tartományok jötték létre, a nomoszok, és azoknak vezetői is részt vettek a kormányzásban. A hükszószok Kr. e. 1720 és 1710 között betörtek a birodalomba, vasfegyverekkel, erős harci szekerekkel, és leigázták a fáraókat. támadásuk véget vetett a Középbirodalomnak.
Újbirodalom (kr. e. 1500-1000)
A hükszószok legyőzésével egy egészen új korszak nyílt Egyiptom történelmében. Átvették tőlük a vasfegyvereket, amik sokkal erősebbek voltak, mint a bronz vagy a réz, amit akkoriban használtak. A katonaság egyre erősödött, így a hódítások sikeresebbé váltak. A népesség a deportált emberekkel és a hükszósz hadifglyokkal egyre növekedett, így a társadalmi rétegek megvastagodtak; a rabszolgákat most már nem csak a házimunkát látták el. A gazdaságban is sok változás történt: bevezették a pénzegységet (ezüstárpa), és már nem csak a fáraó építtethetett kőből sírboltot, és balzsamoztathatta be magát, hanem az is, akinek volt elegendő pénze. Az Újbirodalomban élt II. Ramszesz (Kr. e. 1302-1213 június 27), az egyik legismertebb egyiptomi fáraó, aki főleg a kádesi csata miatt vált ismertté.
Ehnaton fáraó (IV. Amenhotep, Kr. e. 1354-Kr. e 1336) vezette be az egyistenhitet Egyiptomban: Amon és a többiek helyett Aton, a Napkorong tiszteletét hirdette. Vallási reformja azonban halála után nem sokkal megdőlt: az Amon-papok újra visszaszerezték hatalmukat, és helyreállt a szokásos rend.
Végül Egyiptomot a perzsák foglalták el Kr. e. 525-ben.
Ehnaton fáraó (IV. Amenhotep, Kr. e. 1354-Kr. e 1336) vezette be az egyistenhitet Egyiptomban: Amon és a többiek helyett Aton, a Napkorong tiszteletét hirdette. Vallási reformja azonban halála után nem sokkal megdőlt: az Amon-papok újra visszaszerezték hatalmukat, és helyreállt a szokásos rend.
Végül Egyiptomot a perzsák foglalták el Kr. e. 525-ben.